A vállalkozások egy eddig ismeretlen, új helyzetbe kerültek, ahol a kreativitás, a vásárlói igényeknek való megfelelés, a gyors döntések kulcsfontosságú szerephez jutottak. Nem volt idő felkészülni, mérlegelni, tervezni. A folyamatos változás, folyamatos alkalmazkodást igényel. Egy valami azonban nem változott: mindent a vevőért.
Egyértelmű, hogy az élelmiszer beszerzést biztosítani kell az embereknek, ami nem kis feladatot adott a nagyáruházaknak, kisebb boltoknak és pékségeknek egyaránt. Ha sorra vesszük magunkban a legfontosabb fogyasztási cikkeket, amit be kell szereznünk, akkor az első helyen a pékáru szerepel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kenyér iránti megnövekedett kereslet és az igény, hogy minél kevesebb ideig kelljen egy üzletben tartózkodni, most az előre szeletelt kenyérre helyezi a hangsúlyt. Eddig is elvárás volt a fogyasztó részéről, hogy legyen lehetősége szeletelt kenyeret vásárolni, sőt sok helyen a kalácsokat is felszeleteltetik a vásárlók. Az első helyen szereplő „frissen, azonnal” szempont a járványhelyzetben sem változott és a kínált pékáru sokszínűsége, valamint jó minősége továbbra is elvárás. Ugyanakkor újabb kérdések is felvetődnek. A péktermékek forgalmazóinak több szempontot is figyelembe kell venniük: frissen, de gyorsan? Vékony vagy széles szeletvastagság? Ki fogja kezelni, mennyire nehéz használni a gépet? Befektessek ebben a piaci helyzetben? Csak néhány, ám, de lényeges kérdést felvillantva.
Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött sem látjuk biztosan mi lesz az elkövetkező időszakban, de azt elmondhatjuk, hogy sok fontos dolog nem fog változni. Ilyen, ha befektetésben gondolkozunk, érdemes jól megfontoltan dönteni a termék megválasztásának pillanatában. Ha általánosságban beszélünk, akkor a minőséget, tartósságot, könnyű kezelhetőséget, megbízható szervizhátteret tartjuk fontosnak. Egy kenyérszeletelőgép esetében ezek mellett érdemes végiggondolni a szeletvastagság kérdését is. A hagyományos fehér vagy félbarna kenyerekhez a vastagabb szeletvastagság illik, a tömör, sűrű bélzetű kenyérnél a vékonyabb szeletvastagság adja vissza a kívánatos látványt, ízt, egyszóval az élményt. Az emberi erőforrás tekintetében sem elhanyagolható, hogy a választott gép milyen kivitelű. Azt sem árt figyelembe venni, hogy a szeletelni kívánt termékeink méretbeli különbségeivel is megbirkózzon gépünk. Ma már a szeletelők igen széles skálában elérhetőek a piacon. A teljesség igénye nélkül néhány: egy gépben két szeletvastagság, pultba beépíthető kis helyigényű, könnyen kezelhető félautomata gépek és önkiszolgáló gépek is rendelkezésre állnak. Így könnyen a saját igényeinkhez és a vevők elégedettségéhez tudjuk igazítani elképzeléseinket.
A vásárlás során, amellett, hogy érdemes alaposan szétnézni a kenyérszeletelő gépek piacán, összehasonlítani a termékeket, néhány fontos részletre figyelni kell. A halk működés kiemelt szempont a megbízhatóság mellett. Ez a kettő pedig erősen összefügg. Ha a forgó alkatrészek nincsenek jól kiegyensúlyozva, akkor rövid idő alatt képes a kenyérszeletelő gép szétrázni saját magát. Ettől lehet, hogy még képes működni egy ideig, ugyanakkor elviselhetetlenül hangos lesz. Idővel pedig az alkatrészei is tönkre mennek, a szerviz megkerülhetetlen lesz.
Nem kérdés, hogy ezekben az időkben, a hosszú távú beruházások nyújtják a segítő jobbot vállalkozásunknak, ezért fontos, hogy egy szakemberrel osszák meg elképzeléseiket a kenyérszeletelő géppel kapcsolatban. A termék specifikus sok éves tapasztalat segít nekünk a régi, sok nyűggel járó gépünk lecserélésekor vagy egy új szeletelő választásakor. Egy modern, csendesen és gyorsan dolgozó szeletelő gép, nem csak öltözteti boltunkat, látványpékségünket, de a megítélésünket is javítja.
Érdekesség: Az első automatikus kenyérszeletelő gépet, amit kereskedelmi forgalomban használtak Otto Frederick Rohwedder (1880. július 7. – 1960. november 8.), egy amerikai feltaláló és mérnök készítette. Az eredetileg ékszerész és optometrista végzettségű feltaláló három ékszerüzletét adta el, hogy finanszírozni tudja a kenyérszeletelő gép építését. 1917-ben tűz ütött ki a gyárban, ahol a kenyérszeletelő gép tökéletesítésén dolgozott, a prototípus és a tervrajzok is elégtek, ezzel jelentősen visszavetve Rohweddert a szeletelő piacra dobásában. Először egy barátja Frank Bench használta a Chillicothe Baking Company-ban 1927-ben a kenyérszeletelő gépet, ami nemcsak felszeletelte a kenyeret, de be is csomagolta. Egy évvel később már országos szinten elterjedt a gép használata. 1932-re odáig jutott a használata, hogy befolyással bírt a kenyérpirítók piacára is. A szeletelt kenyér terjedésével ugyanis megnőtt az igény a kenyérpirítókra is, ami szintén nem volt régi találmány, 1926-ban készítette az elsőt Charles Strite. 1933-ban pedig az amerikai pékek már több szeletelt kenyeret adtak el, mint egészet.
A kenyérszeletelő amerikai karrierjét a háború törte ketté egy időre, amikor 1943-ban a Földművelődésügyi Minisztérium illetékese Claude R. Wickard betiltatta a szeletelt kenyeret. A lépés valódi okát a történelem homálya fedi, az egyik változat szerint a liszt árát akarták leszorítani. Abban az időben ugyanis a szeletelt kenyér népszerűsége igen magas volt, így a betiltása hosszú távon a kenyérfogyasztás csökkenését jelenthette, ami értelemszerűen a liszt iránti keresletet is csökkenti, ezzel a liszt árakat is lenyomja és ráadásnak növeli a búzakészleteket. Azonban mind a hivatalos magyarázat, ami szerint a viaszpapír hiánya indokolta (ebbe csomagolták a kenyeret szeletelés után, hogy ne száradjon ki), mind a liszt árat befolyásoló szerepe könnyedén cáfolható. Így az utókor szemével nézve csak egy értelmetlen lépés volt, amivel nagy károkat okoztak a pékeknek.
Forrás: Pékmester magazin